Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Kihúztam magam a kanapén, sürgető arckifejezéssel figyeltem őt. Próbáltam nem mutatni, hogy aggasztanak a szavai, de nehéz volt. – Miről van szó? – A hangom halk volt, mintha próbálnám felkészíteni magam arra, amit mondani készül. És fel is készültem. Tudtam, hogy bármi is legyen az, komoly dolog lehet.

– Ígérd meg, hogy először végighallgatsz.

– Amíg nem állítod megint, hogy nem vagyok ember, add