KILLIAN NÉZŐPONTJA

A nap éppen nyugovóra tér a dolgozószobám ablakán túl. Fénye hosszú árnyékokat vet a padlóra. Az íróasztalomnál ülök, az ujjaimmal a fán dobogok. A csend nehéznek tűnik itt bent, mintha alig lehetne levegőt venni. A szemem folyton a sarokban lévő képre téved. Addie képére. Senki nem nyúlt hozzá, amióta minden megtörtént. Olyan ártatlannak tűnik rajta a ragyogó szemével és szelíd