Órákon át sétálunk a tengerparton – hosszú, bágyadt órák ezek, közben apróságokról csevegünk – arról, milyen érzés a homok a talpunk alatt, hogyan fest a tenger, vagy miként melengeti bőrünket a nap. Csak amikor már érzem, hogy kezdek leégni – még a bugyuta halászsapkám alatt is –, akkor vonszol haza Cristiano. Még ekkor is vonakodom, bár imádok a parton lenni.

– Ne neee – nyöszörgöm, és megvetem