– Sajnálom, Isadora – mondja Cristiano a tányérjára nézve, kezét az ölébe fektetve. – Igazad van.

A szemöldököm felszalad, a hátam pedig kiegyenesedik. Mert, lássuk be, ezt a két mondatot nem sokat hallottam tőle az elmúlt két hónapban.

Cristiano rám emeli a tekintetét. – Nehéz nekem. Az az ösztönös reakcióm, hogy sötétben tartsalak, mert még mindig úgy gondolom, hogy biztonságosabb neked, ha nem