„Anyuuuu!” – szólal meg Leonardo Moretti, nyugtalanul a konyhaajtó felé pillantva, egyik lábáról a másikra állva. „Siess! Viviana néni azt mondta, indulnunk kell!”

Elnevetem magam, lenézve a kisfiamra, aki olyan imádnivalóan fest a magániskolai egyenruhájában, amit az óvodában visel – hófehér ing, sötétkék zakó, a sötét haja gondosan elválasztva. Úgy értem, minden áldott nap úgy jön haza, hogy ugy