Megkövülten állok, a kis előszobai asztalon fekvő levelet bámulom, a lélegzetem pedig szaggatottan, remegve tör elő.

A szavak végtelenül egyszerűek.

Görögországban is vannak szőlőskertek. Elviszlek oda.

Újra és újra elolvasom, miközben a szívem úgy dübörög a mellkasomban, hogy minden egyes dobbanása a remény és a rettegés elegyét visszhangozza.

Félreérthetetlen – ez Finnian Sullivantől van – csaki