Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

NEM tudtam másra gondolni, csak rá.

Viktor Mordrake. Felemésztett. Minden éber pillanatomban rá gondoltam. Úgy töltötte meg a fejemet, mint a pestis. Mintha valami viszketés lenne, amitől nem tudok megszabadulni. Olyan mértékben felemészt, hogy már nem érzek semmit. Sem a fájdalmat, amit okozott. Sem a nyomorúságot. Sem a kínt. Ő csak ott van, valamiért. Kísért engem. Vadászik rám, mint a neve. Ha