CSAK annyira emlékszem, hogy az ujjaim elgémberedtek a hidegtől, és azt üvöltöttem Viktornak, hogy menjen el tőlem. A többi csak egy nagy homály, aztán kinyitom a szemem, és a barlang mennyezete mered vissza rám. Néhány vízcsepp koppan a homlokomon. Biztosan ez ébresztett fel. Sajog minden csontom, nyögve próbálok megmozdulni, de nem sikerül, mert a testem ólomsúlyúnak érződik. Amint megmozdulok,