Margot döbbenten pislogott rá. Soha nem ő vetkőztette le Nathanielt, amikor még együtt voltak; a szexuális életükben mindig a férfié volt az irányító szerep. Az együttléteik általában előre eltervezettek voltak, hetente egyszer vagy kétszer kerültek rá sor, amikor már amúgy is az ágyban feküdtek. Sőt, Margot soha nem próbálta még a felül lévő pózt sem.

„Margot, most tedd azt, amit mondok.” Dominic hangjában olyan tónus csendült fel, amilyet még sosem hallott tőle. Margotnak bele kellett harapnia az ajkába, hogy elfojtson egy feltörő nyögést.

Margot mély levegőt vett, majd térdre egyenesedett, és a férfi övcsatja után nyúlt. A keze remegett, ahogy óvatosan kifűzte az övet a csatból. Dominic a lány kezére helyezte a sajátját. Margot felnézett az arcára, ajkai kissé elváltak, lélegzete pedig elnehezült.

„Margot, ez az utolsó esélyed, hogy meggondold magad. Mert ha egyszer kikapcsolod azt az övet, már nem lesz visszaút.” Dominic elvette a kezét, és mindkét karját a kanapé háttámláján nyugtatta. „Szóval gondold át alaposan, mielőtt megteszed a következő lépést.”

Margot megnyalta az ajkát. Dominic követte a mozdulatot, az állkapcsa megfeszült, egy ér lüktetni kezdett a homlokán, Margot pedig látta, ahogy a kezei a kanapé kárpitjába vájnak. Meglepetten tapasztalta, hogy a férfi ennyire akarja őt, és küzdenie kell önmagával, hogy ne rántsa azonnal a karjaiba. Az az önuralom, amivel nemcsak most, hanem mindig is rendelkezett, néha az őrületbe kergette a lányt.

Margot újra a férfi övén pihenő kezeire nézett. Át akarta élni ezt. Így hát szó nélkül nekilátott az övnek. Miután kicsatolta, a gombbal folytatta, majd egyenesen a cipzárhoz nyúlt. A szétváló fogak zaja szokatlanul hangosnak tűnt a fülében.

„Margot, zárd be az ajtót. Ez eltart majd egy ideig, és nem akarom, hogy bárki ránk nyisson, miközben meztelen vagy” – parancsolta Dominic, amint a lány végzett.

Margot elállt a lélegzete. Bele sem gondolt abba, hol vannak, és hogy bárki bármelyik pillanatban beléphet. Gyorsan felállt remegő lábaira, átsietett a szobán, és kattanásig fordította a zárat az irodaajtóban.

Megfordult, és az ajtónak dőlve nézett vissza a férfira. Dominic pontosan ugyanabban a pózban ült, ahogy hagyta. Tekintete mereven a lányra szegeződött. Margot szeme a férfi szétnyílt nadrágjára tévedt. A lábai közötti lüktetés már szinte elviselhetetlen volt. Összeszorította a combjait, próbálva enyhíteni a vágy kínzó feszültségét.

Dominic szemei összeszűkültek, ahogy figyelte őt. „Maradj ott, ahol vagy, és tárd szét a lábaidat.”

„Micsoda?” Margot nem értette, miért kellene ott maradnia. Talán meggondolta magát?

„Ne kérdezősködj, csak csináld” – mondta neki Dominic.

Margot engedelmeskedett, szétnyitotta a combjait, vállszélességű terpeszbe állt.

„Érints meg magad. Emeld fel a szoknyádat a derekadig, húzd le a bugyidat, és kényeztesd magad. Látni akarlak” – utasította Dominic.

Vajon azt akarja látni, meddig feszítheti nála a húrt? Már a gondolattól is megborzongott. Soha nem nyúlt még magához más előtt, pláne nem így. Ez nem csak annyi volt, hogy felemeli a szoknyáját és gépiesen cselekszik. Ez csábítás volt. Olyan finomságot igényelt, amiről nem is tudta, hogy birtokában van-e. De egy dologban biztos volt: most már nem hátrál meg.

Margot előrehajolt, kezeit a combjaira helyezte, közvetlenül a szoknya alja alá. Tekintetét egy pillanatra sem vette le Dominicról. Tudta, hogy ha nem itta volna meg azt a whiskyt, sosem lett volna képes erre.

Ahogy felegyenesedett, a kezeit végigcsúsztatta a combján, magával húzva a szoknyát is, egészen addig, amíg a keze a bugyijára nem simult. Hüvelykujját a csipkés anyag szélébe akasztotta, és letolta a csípőjén. A terpeszben lévő lábai miatt a bugyi megakadt a combja közepén. Úgy gondolta, ez nem lehet akadály, összezárta a lábait, hogy az alsónemű a földre hulljon, majd egyik lábával kilépett belőle, és újra terpeszbe állt.

Dominic szótlanul figyelte. Margot nem volt biztos benne, hogy tetszik-e neki, amit lát, de tudta, hogy Dominic szóvá tenné, ha nem lenne elégedett. Mély levegőt vett, felkészülve a következő lépésre.

„Margot, várok. Tudod, hogy nem szeretek várni” – mondta Dominic. A hangja olyan volt, mint egy meleg takaró a bőrén, ami forróságot árasztott.

Margot visszatartotta a lélegzetét, miközben jobb kezével finoman a lábai közé nyúlt, és óvatosan szétnyitotta szeméremajkait.

„Jó kislány. Most képzeld azt, hogy én érintlek meg.”

Margot felszisszent ezekre a szavakra. Már a gondolattól is, hogy a férfi így ér hozzá, az egekbe szökött a vérnyomása. Érezte, mennyire nedves már. Margot körbejárta ujjával a nyílást, összegyűjtötte a nedvességet, majd két ujjával csippentette és húzogatni kezdte a csiklóját, amíg az kemény és duzzadt nem lett. Hihetetlenül érzékeny volt az érintésre.

Margot lehunyta a szemét, a fejét az ajtónak döntötte. Ki gondolta volna, hogy ilyen izgató, ha valaki figyeli, miközben önmagát kényezteti? De az volt. Soha nem érezte még magát ennyire felajzva. Margot felnyögött, ahogy érezte a lüktetés fokozódását.

Nem telt bele sok idő, és már valami többre vágyott. Rá vágyott. Ha ezt most nem kaphatta meg, akkor a következő legjobb dologhoz folyamodott. Két ujját a mélybe süllyesztette, ritmikusan járatva őket magában. Azt képzelte, hogy az Dominic pénisze. Egy kiáltással a szabad kezével az ajtókilincsbe kapaszkodott.

„Margot, ne élvezz el.” Dominic beszélt hozzá, de a lány annyira elmerült a fantáziájában, hogy alig hallotta.

„A francba, Margot, hagyd abba. Most.” A parancs olyan ellentmondást nem tűrő volt, hogy áthatolt a lány tudatán. Margot megállt. Még egyszer felkiáltott, ahogy a belső falai lüktetve szorultak az ujjaira.

Kinyitotta a szemét, és egy pillanatba telt, mire összeszedte magát. Amikor sikerült, a szeme tágra nyílt a férfi láttán. Dominic ugyanott ült a kanapén, de a merev férfiassága már a kezében volt, és ütemesen rángatta. A méretei sokkolták Margot-t. Nem is sejtette, hogy egy férfi lehet ekkora.

„Gyere ide.”

Kábultan kihúzta az ujjait magából, majd átlépett a bugyiján, ott hagyva azt az ajtónál, és elindult felé. A szoknyája visszahullott a szeméremtestére. Margot a férfi szétnyitott térdei közé állt, közel hozzá, de nem értek egymáshoz, tekintetét pedig végig rajta felejtette.

Dominic megragadta a lány jobb kezét, a szájához emelte, és sorban leszopogatta azt a két ujját, amivel Margot magát kényeztette. Dominic felnyögött az ízétől. Ez elég volt ahhoz, hogy Margot lábai majdnem összecsukoljanak. Csak azután engedte el a kezét, hogy tisztára nyalta az ujjait. Addigra a lány már készen állt az öngyulladásra.

„Ereszkedj újra térdre” – mondta neki Dominic intenzív tekintettel. Felnyúlt, és a lány másik kezét is a sajátjába fogta, segítve őt a pozíció felvételében. Amikor már ott volt, ahol a férfi akarta:

„Most pedig, kicsim, le fogod szopni a farkamat.”

Margot a hatalmas férfiasságra nézett, majd fel a férfi szemébe. „De...?” Azt akarta kérdezni, hogyan fog ez beférni.

Dominic elmosolyodott. „Margot, úgy teszel, ahogy én akarom, emlékszel? Le fogod szopni. És ha igazán jó leszel, utána olyan keményen megduglak, hogy emlegetni fogod.”