Willa szemszöge:

A káromkodása ezúttal néma volt. Alig több, mint egy suttogás. A következő dolog, amit hallottam, az öve csatjának fémes hangja volt, én pedig várakozással teli fojtott lélegzettel álltam, a szívem a bordáimnak ütközött.

Killian ujjai a gerincemről egészen a hajamig vándoroltak, majd kihúzta a hajgumit, kiszabadítva a copfomat, amit egész nap viseltem.

Türelmetlenül hátranyomultam