Amikor Killian kikísérte Lyrát, a lány úgy tűnt, mintha a fellegekben járna. Sugárzott belőle a lágy, pezsgő öröm, az arca kipirult, mintha legurított volna pár italt, ami egyfajta spicces, álomszerű aurát kölcsönzött neki.

Elias megdöbbent, amikor így látta meg. Gyorsan kiszállt a kocsiból, odasietett hozzá, és tüzetesen megvizsgálta az arcát. „Lyra, jól vagy? Ittál valami furcsát, vagy mi van?”