A düh valószínűleg enyhe kifejezés volt arra, amit Lyra most érzett. Nem kedvelte Vesperát, sőt, szenvedélyesen gyűlölte őt.

Ha a múltban nem is sokat gondolt rá azon túl, hogy csupán névleg a nővére, most már a puszta látványától is forrt a vére a haragtól, különösen azután, hogy látta, miként ejti le a babáját. Akár kárt is tehetett volna benne! Senki mással nem törődött, csak önmagával, és Lyra