Killian Kaelie-t Arthur úr kórtermébe kísérte. Bent Garrett és a többiek már összegyűltek.

Nem gyermeki kegyeletből voltak ott.

Azért voltak ott, mert féltek, hogy ha az öregember elmegy, semmit sem hagy rájuk. Így hát vártak, abban a reményben, hogy a jelenlétükkel kiérdemelnek egy részt – bármit –, csak nehogy minden Kaelie-re szálljon.

Nem bíztak benne.

Amint a lány megérkezett, Garrett talpra