A kórteremben Kaelie némán ült a nagyapja ágya mellett. Az öreg eszméletlenül feküdt, a lány pedig egyre csak azt hajtogatta magának, hogy csak alszik – hogy hamarosan felébred, és minden rendben lesz.

Csak így kapott levegőt.

Senki sem tudta, mennyi idő telt el, amikor az öreg végül kinyitotta a szemét. Abban a pillanatban, ahogy meglátta a mellette ülő Kaelie-t, halvány mosoly jelent meg az ajká