*Valerie szemszöge*

Kravos fel-alá járkál, az egyik pillanatban a hajába túr, a másikban pedig gyilkos pillantásokat vet felém. A likánját alig tartja féken, és minden másodpercben attól félek, hogy közelebb kerülünk a pillanathoz, amikor elszabadul. Kinyújtom a kezem, de megállítom magam, és visszahúzom a gyomromhoz, miközben az ajkamba harapva nézem, ahogy összeomlik.

Minden porcikám azért ordít