A tésztát sima vízben főzték, olajnak vagy fűszerezésnek nyoma sem volt, csak egy maréknyi szárított zöldséggel körítették.

Figyelembe véve, hogy az apokalipszis kilencedik évében jártak, még a tésztaevés is luxusnak számított. A Haditengerészetnek nyújtott jelentős támogatások nélkül egy ilyen étkezés lehetetlen lett volna.

Mivel nem akart lekötelezettje lenni senkinek, Rhea a hátizsákjába nyúlt,