Miután Jonas és csoportja elment, Rhea csendben ült a kanapén, Dante vállának dőlve.

Dante átkarolta. "Min jár az eszed?"

"Igazán boldognak és elégedettnek érzem magam" - mondta Rhea, átölelve a férfi nyakát. "Köszönöm, Mr. Knox."

Dante felnevetett. "Miért?"

"Mindenért" - válaszolta Rhea mosolyogva. "Hogy megismertelek, hogy közel kerülhettem hozzád, hogy egymásba szerettünk, a türelmedért és a me