Kace fel-alá járkált a hotelszobájában, képtelen volt pár percnél tovább egy helyben maradni, annyira nyugtalan volt.

– Az istennő szerelmére, hagyd már abba! Idegösszeomlást kapok tőled – panaszkodott Kade. Kace csak egy irritált pillantást vetett rá, és folytatta a járkálást.

A hotelszoba szép és tágas volt. Volt benne egy nagy helyiség egy hatalmas franciaággyal, két kanapéval és egy tévével. Az egyik falnál egy kis íróasztal állt. A fürdőszoba is nagy volt, külön zuhanykabinnal és káddal.

Mint minden más ezen a csúcstalálkozón, a körülmények messze felülmúlták a várakozásait. Kadénak valamivel kisebb, de még mindig kiváló minőségű szobája volt, az öt harcos pedig két szobán osztozott. Mind a négy szoba egymás mellett volt.

Kace azon tűnődött, mennyi volt ebben Avery érdeme; vajon ő felelt a résztvevők szállásának megszervezéséért?

– Ha nem tudsz nyugton ülni, legalább csinálj valami hasznosat, például hívd fel Bastian Lunét, és jelentkezz be nála – mondta Kade sóhajtva.

Ez nem is olyan rossz ötlet, gondolta Kace. Bastian Lune volt a bétája, aki Kace apjával együtt felelt a falkáért, amíg ők a csúcstalálkozón voltak. Be kellene jelentkeznie, és elmondania nekik, hogy megtalálta a társát. Elővette a telefonját, és elmosolyodott, ahogy felidézte az Averyvel folytatott beszélgetését.

– Már most túl jól érzed magad, főnök? Kezdtem azt hinni, hogy megfeledkeztél rólunk – vette fel Bastian Lune a telefont.

– Történt néhány váratlan fejlemény – mondta Kace. – Ott van apám?

– Igen, kihangosítalak.

– Szia fiam, hogy mennek a dolgok? – hallotta Kace az apja hangját, miután Bastian kihangosította.

– Majd rátérünk. Előbb nálatok mi a helyzet? Van jele kóbor farkasok aktivitásának? – kérdezte.

– Nem, legalábbis egyelőre nincs. Minden a megszokott módon megy. Épp fogadásokat kötünk, mikor születik meg Mika kölyke; már három nappal túllépte a kiírt időpontot – válaszolta Bastian.

– Thorne biztosan elveszíti a józan eszét – kuncogott Kace az unokatestvérére és a társára gondolva.

– Igen, nem áll messze tőle – nevetett az apja. – Szóval elmondod, mi újság nálatok? Egy kicsit feszültnek tűnsz.

– Épségben megérkeztünk; a fogadtatás és a szervezés minden várakozást felülmúlt – kezdte Kace. Erre Kade hangos nevetésben tört ki.

– Ez Kade, aki ott nevet? – kérdezte Bastian.

– Ő az, ne is figyelj rá. A lényeg az, hogy megtaláltam a társamat, és a csúcstalálkozó végén hazahozom magammal.

– Fiam, gratulálok! Legfőbb ideje volt már, hogy megtaláld a lunádat – mondta az apja.

– Gratulálok, főnök! Gondoskodunk róla, hogy minden készen álljon a fogadására – hallatszott Bastian izgatott hangja.

– Bastian, Charlotte-ot tartsd távol a lakrészemtől – figyelmeztette Kace. Tudta, hogy amint a húga hírét veszi, hogy hazahozza a társát, rögtön nőiesebbre akarná dekorálni a lakást. Az utolsó dolog, amire szüksége volt, hogy egy rakás rózsaszín virágra vagy hasonlóra érjen haza.

– Megteszem, ami tőlem telik, főnök, de ismered őt.

– Ő a társad, elvárom, hogy tarts kordában. Ha valaki át fogja rendezni a lakást, az Avery lesz – mondta Kace.

– Avery luna... jól hangzik – mondta az apja elégedetten. Kace egyetértett.

– Mesélj róla! – kérte az apja. Kace elmondta azt a keveset, amit tudott róla. Azt is megmagyarázta, miért nincs vele ebben a pillanatban.

– Szerencsés farkas vagy, fiam. Egy olyan omegával párba állni, aki egy több millió dolláros cég szervezéséhez van szokva, és szorosan együttműködött az alfa-párjával... ennél többet nem is kívánhatnál – állapította meg az apja.

– Igazad van – ismerte el Kace mosolyogva.

– Ez azt is megmagyarázza, miért hangzol ilyen feszültnek. Mindjárt vége a munkaidőnek; remélem, hamarosan hívni fog, fiam. Folyamatosan tájékoztass minket.

Kace-re majdnem pánik tört, amikor rájött, mennyi az idő; nem akarta elmulasztani Avery hívását.

– Úgy lesz. Tartsátok kézben a dolgokat, amíg oda nem érünk, és szóljatok, ha bármi rosszul sül el, vagy gyanúsnak tűnik – mondta nekik, sietve befejezve a hívást. – És Bastian, tartsd távol Charlotte-ot a lakásomtól, különben egy hetet töltesz a cellában, csak száraz kenyéren és vízen.

– Igen, alfám.

– Vigyázz magadra, fiam.

Kace letette a telefont, és újra járkálni kezdett.

– Gondolom, izgatottak voltak? – kérdezte Kade.

– Azok voltak – erősítette meg Kace, rásandítva. Kade épp a kapott biztonsági mappát olvasta.

– Van bármi, ami miatt aggódnunk kellene? – kérdezte Kace, inkább csak azért, hogy elterelje a figyelmét arról, hogy tíz másodpercenként a telefonját nézze, mintsem valódi érdeklődésből.

– Nem, úgy tűnik, tudják, mit csinálnak. Ezt Avery luna állította össze, ugye? – kérdezte Kade.

– Ezt mondták – erősítette meg Kace. Kade füttyentett egyet.

– Ez lenyűgöző – jelentette ki, amiért Kace kérdő tekintetet kapott tőle. – Nem olvastad?

– El voltam foglalva mással – mondta Kace.

– Nézd át, látni fogod, mire gondolok.

Kace elővette a saját példányát, és elkezdte átlapozni. Belátta, mire gondolt Kade. Az információk kimerítőek, részletesek és olyan módon voltak rendszerezve, hogy könnyen olvashatóak és érthetőek voltak. Ha nem mondják neki, hogy Avery, a társa állította össze, azt hitte volna, hogy egy gamma vagy béta munkája. Az a fajta biztonsági és tervezési rálátás, ami egy ilyennek az összeállításához kell, nem olyasmi volt, amit egy omegától várt volna.

– Csodálatos, ugye? – Ez inkább kijelentés volt a részéről.

– Azt hiszem, egy elképesztő lunát kapunk – értett egyet Kade.

Kace telefonja megcsörrent, és elmosolyodott, amikor meglátta a társa nevét a kijelzőn.

– Szia – mondta.

– Szia – felelte Avery; Kace hallotta a hangján a mosolyt. – Körülbelül tíz perc múlva készen állok az indulásra – mondta a lány.

– Már indulok is, várj meg – mondta Kace.

– Szerinted ide találsz gyalog? – kérdezte, Kace ösztönös válasza pedig egy horkantás lett volna a nevetséges kérdésre. Aztán rájött, hogy egyáltalán nem biztos a dolgában.

– Azt hiszem, igen – mondta neki.

– Gyorsabb lesz neked. A forgalom a városban ilyenkor szörnyű. Gondolnom kellett volna rá, és korábban hívni téged. Sajnálom – mondta a lány.

– Semmi baj. Átsétálok. Nem bánom. Csak maradj ott.

– Ott maradok. Hamarosan találkozunk.

– Hamarosan találkozunk.

Letette a telefont, és bepötyögte a VGE központját a GPS-be.

– Indulok. Nem tudom, mikor jövök vissza, de egy óra múlva bejelentkezem – mondta Kadénak. Kade felállt, hogy visszamenjen a saját szobájába.

– Érezd jól magad, és üdvözöld a lunát a nevemben – mondta Kace-nek.