HATODIK FEJEZET – A hívás

Olyan érzésem volt, mintha elfogyott volna az oxigén a teremben, és hirtelen mindenhol forróság lett. A kezemmel legyeztem magam, miközben küzdöttem a levegőért. Hogy lehet Cillian Dominic unokatestvére? A világ összes embere közül pont ő? Hogy lehetséges ez egyáltalán?

Úgy éreztem, az életem egyetlen nagy, rossz tréfa.

– Üdvözöllek, szépségem! – Cillian megragadta a kezem és megcsókolta, de én azonnal elrántottam.

– Jó újra látni, Clara – mondta azzal az örökké idegesítő vigyorral az arcán.

– Újra? – kérdezte Dominic felvont szemöldökkel, én pedig feszülten vakartam a tarkómat. Ez nem a legjobb idő és hely erre.

– Igen. Láttam a képeiteket az interneten, és meg kell hagynom, szép pár vagytok. Tényleg azt hiszed, hogy egy látszat-házasság megment téged? – nevetett fel Cillian.

– Törődj a magad dolgával, te tolvaj! Nem hagyom, hogy ellopd, ami az enyém – hördült fel Dominic összeszorított foggal.

– Tolvaj? Ez azért túlzás, nem gondolod, unokatesókám? Apád egyszerűen csak felelősségteljesebbnek és alkalmasabbnak lát a cég vezetésére, ezért akarja, hogy én vegyem át az ügyvezetői posztot.

– Tévedsz! Csak elültetted a bizalom magvát apám szívében, de én ismerlek, Cillian. Egy kígyó vagy.

– Magot? Nem vagyok én földműves, Domi.

– Maradj tőlem távol. Csak ennyit mondok – fejezte be Dominic, és elhúzott onnan. Én túl kábult voltam a sokktól ahhoz, hogy érdekeljen a vitájuk.

Cilliannel több mint egy évig voltunk együtt. Azt mondta, online devizakereskedőként dolgozik, és én sosem firtattam tovább. Ki gondolta volna, hogy Dominic unokatestvére?

Egyszerű életet élt egy átlagos házban, így semmit sem sejtettem.

Dominic továbbra is fogta a kezemet, és mosolyogva mutatott be a vendégeknek. Sosem erőltettem még magamra annyi műmosolyt, mint azon az éjszakán, miközben a vendégekkel csevegtem. Cillian jelenléte teljesen elrontotta a kedvemet.

Arra a fájdalomra gondoltam, amit okozott, és arra, hogyan vetett véget a kapcsolatunknak egyetlen üzenetben. Még arra sem volt benne annyi tartás, hogy rendesen szakítson velem; ott hagyott a kétségek között, hogy vajon nem voltam-e elég jó neki. Nem adott lezárást; csak eltűnt, most pedig felbukkant, és úgy festett, mintha a szakítás meg sem érintette volna.

Fájt látni, hogy ilyen jól néz ki és milyen boldog. Hogy a Blackwood Group ügyvezetői székéért harcol. Az élete remekül halad nélkülem is.

A szemem körbepásztázta a termet, és rajta állt meg. Azonnal elkapta a tekintetemet és elmosolyodott, felém emelve a borospoharát. Nem értettem, mire fel ez a mosoly, hiszen nem éppen békében váltunk el. Cillian megőrült.

Kezdtem feszülten érezni magam, és el akartam menni, amit azonnal közöltem is Dominickel.

– Biztos vagy benne? – kérdezte. – A parti még csak most indul be.

– Azt hiszem, meg fog jönni a havim, szóval mennem kell.

– Rendben van.

Dominic szólt a sofőrjének, hogy vigyen haza.

Azonnal átöltöztem és lemostam a sminkemet. Szükségem volt a szabadságra, hogy átgondoljam, mit tegyek.

Elmondjam Dominicknek a babát most? Vagy várjak az esküvő utánig?

Ahogy elvesztem a gondolataimban, megcsörrent a telefonom. Lyra hívott. Az első szava ez volt:

– Nem hiszem el, hogy a hatalmas Dominic Blackwooddal feküdtél le! – kiabálta izgatottan. Én meg csak ráncoltam a homlokom. Mi volt ezen olyan vicces?

– Azt sem tudtam, hogy ő az, azon az éjszakán. Biztos a pia miatt... Te jó ég! Te vagy a legszerencsésebb lány a világon! – visított Lyra a telefonba.

– Szerencsés? Benne vagyok egy szörnyű botrányban, és hozzá kell mennem az egyik legnagyobb vándorszerszámhoz, és te csak ennyit tudsz mondani? Ha valaminek, hát szerencsétlennek érzem magam – horkantam fel.

– A vándorszerszám azért erős – nevetett Lyra. – De nézd a jó oldalát: megkapod a hírnevet, a pénzt és a luxust. Tudom, hogy nem szerelemből mész hozzá, hiszen csak egy egyéjszakás kaland volt.

– Igen, csak a nagymamám szívműtétje és a virágboltja miatt teszem. Ki akarok szedni ebből a házasságból annyi pénzt, amennyi fedezi a költségeket.

– Igen, azt sajnálom. De a nagymamád rendbe jön majd, mert meglesz a pénz a műtétre, és amikor felgyógyul, egy még szebb virágbolt várja majd. Szóval, mi a terv az esküvőre?

– Semmi. Csak egy szertartás nélküli házasságot akarok, és...

– Kizárt! – szakított félbe Lyra. – Ennek az év esküvőjének kell lennie. A hatalmas Dominic Blackwoodhoz mész hozzá. Azt viszont sosem mondtad el, miért egyezett bele a házasságba. Csak a botrány miatt?

– Igen – sóhajtottam.

– Hát, akkor mindketten nyertek ezen. Hamarosan meglátogatlak, tarts ki, oké?

– Persze, köszi. Rám férne egy kis társaság.

– Holnap meglátogathatnánk a nagymamádat.

– Benne vagyok. Alig várom, hogy lássalak – mondtam, és letettem.

Mozdulatlanul ültem az ágyon, a gondolataimba merülve, amíg el nem kezdtem bóbiskolni a sok aggodalomtól. Azonnal felriadtam, amikor kinyílt az ajtó, de megnyugodtam, amikor láttam, hogy Dominic az.

– Hogy ronthatsz be csak úgy a szobámba? Mi van, ha meztelen vagyok? – háborodtam fel.

– És miért lennél meztelen? – vetett rám egy pillantást.

– Hát, én...

Tudtam, hogy bármit mondok, nem lesz sok értelme, ezért inkább elhallgattam.

– Miért vagy itt? – kérdeztem inkább.

– Válaszokat akarok. Mit értett Cillian azon, hogy „újra találkozunk”? Találkoztatok már korábban?

Megharaptam a szám, nem tudva, mit feleljek. Hazudjak vagy mondjam el az igazat?