„Három hetem van hátra a programból. Szeretném befejezni” – mondja, az arcát a tenyerembe hajtva. Olyan puha. Gyengéden simogatom meleg bőrét, attól tartva, hogy már ettől a könnyed érintéstől is véraláfutásos lesz.

Nem szólok semmit, csak bólintok. A szívem olyan ütemben ver, ami már-már egy szívroham kezdetéhez hasonlítható. Hozzászoktam a rutinhoz. Ez a hatalmas ház, ahol csak ketten vagyunk, i