A kopogás az ajtón éles volt, sürgető, szinte követelőző.

Declan felnézett az ölében fekvő magazinból, a szemöldöke ráncolódott. – Ki az?

– Nem tudom. Vártál valakit? – kérdeztem, és már fel is álltam a kanapéról.

– Nem. – A hangja rövid volt, és szórakozott, ahogy lapozott egyet.

Kinyitottam az ajtót, és földbe gyökerezett a lábam. Fiona.

– Siena. – A hangja halk volt, és remegett. Sírósan vörösl