– Declan, ez nevetséges – mormogtam, kényelmetlenül fészkelődve az elegáns fekete autója anyósülésén. – Nem rángathatsz csak úgy bele dolgokba!

– Nyugi, Siena – mondta Declan bosszantóan nyugodt hangon. Megigazította a nyakkendőjét anélkül, hogy rám nézett volna. – Túl fogod élni. Talán még élvezni is fogod.

– Kicsit sem valószínű – vágtam vissza, összefonva a karomat a mellkasom előtt. – Még azt