Az ajkai elnyílnak. Istenem, mit meg nem adnék, ha most beleharaphatnék azokba az ajkakba. Amit tennék. Az ár, amit megfizetnék.

– Tudtam, hogy elutasítasz – ismeri be.

– De mégis eljöttél. Látod? – mondom diadalmasan. – Ez egy játék.

– Te játéknak hívod; én túlélésnek. – Egy pillanatra elakad a lélegzete, és pont, amikor azt hiszem, befejezte, megszólal: – Igen, eljöttem, még akkor is, ha tudtam,