Néhány perccel később hallotta, ahogy kattan a zár. Kael lépett be. A kezén és az arca egyik oldalán vér foltosodott. Maren felállt.

„Visszamehetsz a bárhoz” – mondta neki a férfi.

„Kell segítség a tisztításhoz?” – kérdezte Maren, az öklén és az arcán lévő vérre mutatva.

„Csak nem felajánlod magad, bébi?” – kérdezte.

„Ha segítségre van szükséged, akkor igen” – felelte.

Kael odalépett egy ajtóhoz, és kinyitotta. Kivett egy elsősegélydobozt a szekrényből, majd bement a fürdőszobába. Maren követte. A férfi a mosdóra tette a dobozt, és leült a lecsukott vécére.

„A törölközők a mosdó alatt vannak” – magyarázta.

Maren elővett egy törölközőt, és benedvesítette. Miután letörölte a vért, fertőtlenítőt kent a sebekre. Az arcáról is letisztította a vért.

Miután végzett, ráébredt, hogy a férfi lábai között áll. És ismét tisztán látta a domborulatot a farmerében. Kael észrevette, hogy odanéz, és elvigyorodott.

„A harc felajz. Az adrenalin miatt van” – magyarázta Kael.

„Értem” – csak ennyit tudott mondani Maren.

„Elkelne egy kis segítség is hozzá, nincs kedved elintézni nekem? Ne hagyd abba most” – vigyorgott.

„Persze. Ha igazat felelsz egyetlen kérdésemre, mégpedig a helyes választ” – mosolygott Maren.

„Hallgatom. Nem hazudok, neked mindig az igazat fogom mondani” – felelte Kael.

„Ha beadnám a derekam, és dugópajtások lennénk, monogám lennél velem? Ez azt jelenti, hogy senki más, csak én, amíg együtt vagyunk.” Megállt.

„Semmi szex másokkal, ami magában foglalja a szopást és a kézimunkát is más nőktől. Csak biztosra akarok menni, hogy teljesen érted-e, amit kérdezek” – magyarázta Maren.

„Azt megígérhetem, hogy azokon a napokon, amikor dugunk, nem fogok mással dugni azon a napon” – vigyorgott a férfi.

„Sajnálom, ez édeskevés. Én egyáltalán nem osztozom!” – vágott vissza Maren.

Kisétált a fürdőszobából, és visszament a bárhoz. Néhány perccel később Kael is odament a pulthoz, és odakiáltott Rose-nak. A lány sietett hozzá, a férfi átkarolta a vállát, bevitte magával az irodába, és becsukta az ajtót.

„Rajtad nevet a világ, haver” – suttogta Maren. „Remélem, szereted a másodrangút, meg azt, hogy egy olyan dögöt dugsz, aki meglop téged.”

Maren befejezte a műszakját. A szemeteszsákot a folyosó végére tette, hogy a srácok vigyék ki a konténerhez. Esze ágában sem volt tudatni Kael-lel, hogy készen áll a távozásra. Odasétált a pulthoz.

„Hé, Ice? Kikísérnél?” – kérdezte Maren.

„Persze, kedvesem” – felelte Ice.

Elkísérte a kocsijáig. A lány kinyitotta az autót, a férfi pedig kinyitotta neki az ajtót. Maren épp be akart szállni, de a férfi megállította. Maren kérdőn nézett rá.

„Adj neki időt. Most még küzd ellene, de meg fog jönni az esze. A változás félelmetes tud lenni” – magyarázta Ice.

„Az a baj az idővel, hogy néha olyan dolgok történnek, amik felégetik a hidakat, és később már nem lehet átkelni rajtuk” – válaszolta Maren.

„Vezess óvatosan” – felelte Ice, miközben becsukta a kocsiajtót.

Eltelt néhány hét, és Maren végignézte, ahogy Kael lányokat visz be az irodájába. Már nem is próbált beszélni Marennel, és nem kérlelte többé, hogy feküdjön le vele.

Napról napra egy kicsit jobban fájt a szíve. Nem volt biztos benne, meddig bírja még ezt nézni. Úgy tűnt, a férfit egyáltalán nem zavarja a dolog. Maren átvett néhány pincérnői műszakot, és nagyon jól keresett a borravalókból.

Nem mintha amiatt aggódnia kellett volna. Amikor asztalokat szolgált ki, a pasik hajlamosak voltak tapizni. Megpróbálták megfogni a seggét, amikor elment mellettük, de ő mindig gyorsan elkapta a kezüket.

Hátracsavarta a hüvelykujjukat – ezt a fogást az önvédelmi tanfolyamon tanulta. Minden alkalommal felnézett, és látta, hogy Kael a közelben áll, és figyel, mintha épp úton lett volna, hogy maga intézze el a dolgot.

Végül, miután már egy hónapja ott dolgozott, eleget látott ahhoz, hogy magabiztosan beszélhessen Kael-lel a bárban tapasztalt problémákról. Kael a pultnál ült, Candy pedig teljesen rásimult.

Eleinte az irodájában maradt, de az utóbbi két napban a pultnál ült, és a lányokat mutogatta közvetlenül az arca előtt. Hányingere volt ettől. És már azon a ponton járt, hogy felmond, ha ez így folytatódik.

„Négyszemközt kell beszélnem veled” – mondta Maren.

„Most kicsit elfoglalt vagyok” – vigyorgott Kael.

„Jól van. A te döntésed. Valószínűleg ezért van a béka segge alatt a bárod nyeresége. A farkad minden mással szemben prioritást élvez. Szólj, ha érdekel, amit mondani akarok. Nekem így is, úgy is kifizetik a béremet” – vágott vissza Maren, és elindult.

„Maren! Az irodámba, most!” – ordította Kael, feldühödve azon, hogy a lány így kérdőre vonta mindenki előtt.

„Most komolyan, Kael?” – prüszkölte Candy. „Azt hittem, dugni fogunk! Már teljesen beindultam!”

„Úgy tűnik, elfoglalt leszek, úgyhogy menj, és feküdj le az egyik testvérrel” – felelte Kael.

„Hé, Iron, gyere és foglalkozz Candyvel.”

„Oké, tesó, beáldozom magam a csapatért” – nevetett Iron.

Kael követte Marent az irodájába. A lány belépett, és leült az íróasztal előtti székre. Kael becsukta az ajtót, leült a saját székébe, majd ránézett.

„Rendben, figyellek” – felelte.

„Mennyire pontosan követed nyomon a készletet és az eladásokat?” – kérdezte Maren.

„Megtartom a megrendelések másolatait. Megszámolom a szállítmányt, amikor megérkezik. A kassza pedig rögzíti az eladásokat” – felelte Kael.

„Nem egyeznek meg, ugye?” – kérdezte Maren.

„Úgy tűnik, valóban nem termelünk annyi nyereséget, amennyit kellene. Honnan tudod?” – kérdezte.

„Mert mindenkit és mindent megfigyelek a bárban” – felelte Maren.

„Folytasd” – mondta a férfi.

„Láttam, hogy BB túl sok ingyen italt ad a nőknek, akiket meg akar fektetni. Azt is észrevettem, hogy túl erősen tölti az italokat, több alkoholt használ, mint amennyit a recept előír.” – magyarázta.

„Ez azt jelenti, hogy több készletet használ el az italokhoz, miközben a vendégek ugyanazt az árat fizetik. Kizárt, hogy nyereséget termelj, ha az ital többe kerül, mint amennyit elkérsz érte” – magyarázta Maren.

„Rendben, rajta tartom a szemem” – felelte Kael.

„Van még más is” – válaszolta Maren.

„Hát bökd ki” – vágta rá Kael.

„Figyeltem a pincérnőket, amikor elszámolnak az italokkal. Rose a rendelései felét be sem üti a gépbe. A pénzt egyszerűen a zsebébe tömi.” – mondta Maren.

„És láttam, hogy tízest tesz a fiókba, és húszasból ad vissza. Ráadásul a verekedések alatt láttam, hogy pénzt vesz ki a kasszából, amikor senki sem figyel” – mondta Maren.

„Csak nem féltékeny valaki, és megpróbálja kiiktatni a konkurenciát?” – nevetett Kael.

Maren felállt, és az íróasztalához lépett. Mindkét tenyerével nagyot csapott az asztallapra.