**Zane**

Ahogy felérek az utolsó lépcsőfokon, a lépcsőház összeszűkül, és ekkor megpillantok egy... ágyat. Egy szar, düledező ágykeretet, ami a pihenő felénél van beszorulva, mintha költözés közben hagyták volna ott. Földbe gyökerezik a lábam, és csak bámulom. Aztán a lányra nézek. – Mi a fene? – kérdezem tompán. Arca elszíneződik, a tekintete elkalandozik. – Igen... még nem igazán jutott rá időm,