Nem hiszem, hogy hallottam valaha is gyönyörűbb hangot annál, ahogy Aria elélvez az ujjaimon.

Ariana Salazar.

Aria.

Az egyetlen nő, akinek sikerült kétszer is összetörnie a szívemet. A nő, akiről már abban a pillanatban tudtam, hogy ő „az Igazi”, ahogy megláttam. Aki kicsúszott a kezeim közül. De most végre a karjaimban van, ahová tartozik.

Középiskola után mindent megtettem, hogy elfelejtsem. Az egyetem alatt, amikor megismertem Damiant és Valentint, volt egy rövid pillanat, amikor azt hittem, hamarosan letelepedem, és családot alapítok. Aztán ezt brutális módon elvették a vértestvéreimtől és tőlem. Ezek után Damian meg én buliztunk, ittunk, és megdugtunk minden hajlandó nőt, miközben Valentin figyelt ránk, és gondoskodott róla, hogy ne keveredjünk bajba. Bár, Úrként a baj valahogy mindig megtalál.

Néha a baj jó dolog volt, mert elterelte a figyelmemet Ariáról. Ő volt a szerelmem és a nemezisem az első naptól kezdve. Nem hiszem, hogy valaha is jobban kívántam nőt, mint őt. Nemcsak akarom, hanem az egész testem sóvárog érte.

Hosszú fekete hajával, csokoládébarna szemeivel és apró termetével… sok éjszakán át adott munkát a jobb kezemnek a gimiben. Mindig kerültem az olyan nőkkel való lefekvést, akik hasonlítottak rá. Nagyon durván kicsinálta volna az agyamat, és valószínűleg egyenesen az apja házához mentem volna. Ami pedig valószínűleg rohadt *nagy* szarba sodort volna.

Igazság szerint már rég gondoltam Ariára. Sikerült is elhitetnem magammal, hogy már nincsenek iránta érzéseim. Aztán megjelent a cégemnél, követelte, hogy találkozzon velem, és azt állította, hogy teherbe ejtettem. Csak azért engedtem be az irodámba, mert dühös voltam a nő pofátlanságára, és meg akartam… büntetni, de a pillanatban, ahogy megláttam, újra felszínre tört az iránta érzett teljes megszállottságom.

Ő és én – akik annak a határnak a két ellentétes oldalán születtünk, amely elválasztja a Hercegeket az Uraktól – soha nem működnénk együtt. Elméletileg. Mert *gyakorlatilag* kész vagyok bármit megtenni, hogy megtartsam. Még akkor is, ha ehhez meg kell törnöm. Megtöröm az elméjét, és addig szórakozom vele, amíg érzelmileg teljesen tőlem nem függ.

Megpróbáltam rávenni, hogy menjen el, még bántó dolgokat is mondtam neki, de az Alonzótól való félelme erősebb, mint az irántam érzett undora. Tudom, hogy gyűlöl. A szemei sosem hazudnak. De ez már nem érdekel. Az én érzéseim kettőnknek is elegek.

És nem én leszek az egyetlen, aki szeretni fogja őt. A kötelék, ami Valentinhoz és Damianhez fűz, ki fog terjedni Ariára is. Nem minden Úr rendelkezik ezzel a kapcsolattal, csak azok, akik úgy döntöttek, hogy vértestvérek lesznek.

A vértestvérek az egyetlenek, akik megosztanak egy nőt. Ez társadalmilag nem elfogadott, de az Urak leszarják az ilyesmit. Elvesszük, amit akarunk, és megtörjük azt, amit nem tudunk. Lehet, hogy megtörjük Ariát, de minden áron szeretni és védeni fogjuk őt.

A pinája erősen rászorít az ujjaimra, és csak egy hajszál választ el attól, hogy az asztalra hajolva megdugjam. Bár ez nagyon csábítóan hangzik, az ágyamban akarom tudni őt, amikor először teszem a magamévá.

"Mit szóltok?" kérdezem Valentint és Damiant.

Valentin általában belemegy mindenbe, amit Damiannel döntünk, de a köteléktársunk kiválasztása olyasmi, amiről mindhármunknak el kell mondania a véleményét.

Damian az, aki aggaszt. Lehet, hogy annyira szeret baszni, mint én, de nem nagy rajongója a nőknek. Főleg nem akkor, ha arról van szó, hogy be is vigyünk egyet a házunkba. *És* nem hisz a szerelemben. Az a kifejezés viszont, ami most az arcán ül, maga a színtiszta… *birtoklási vágy*. Érdekes.

Aria a vállamra hajtja a fejét. Egy pillanattal később elengedi a kezemet, amibe kapaszkodott. Nem húzom ki az ujjaimat a pinájából, szeretném még egy kicsit érezni a melegét. Izmai még mindig az ujjaim köré fonódnak, megnehezítve, hogy bármi másra is gondoljak, mint a tökéletességére.

"Milyen családból származik? Nem tűnik ismerősnek" mondja Valentin.

"Az apja Ramon Salazar" adom vértestvéreim tudtára.

Damiant látszólag nem hatja meg, amit mondtam, de Valentin sokkot kap.

"Egy Herceg lánya?" kérdezi Valentin. "Elment az eszed?"

Aria megpróbálja lehúzni a szoknyáját, de megállítom. Semmi szükség rá, hogy szégyenlősködjön előttünk.

Szabad kezemmel átkarolom a derekát, majd az ujjaimat a szájához emelem. Csúszósak a nedveitől. Bár semmit sem szeretnék jobban, mint tisztára nyalni őket, mert újra érezni akarom az esszenciáját, valami más jut az eszembe. "Nyisd ki" parancsolom neki, miközben végighúzom az ujjaimat a száján.

Dacosan felnéz, és összeszorítja az ajkait. Makacs, mint mindig. Még soha egyetlen nő sem jelentett ekkora kihívást számomra, mint Aria, de azt hiszem, ezt imádom benne a legjobban.

Olyan erősen csapok a jobb combjára, hogy vörös nyomot hagy a bőrén. Élesen beszívja a levegőt.

"Nyisd ki" mondom újra.

Ezúttal megteszi, amit kérek.

Miközben ujjaimat ki-be mozgatom a szájában, egy újabb utasítást adok neki: "Ízleld meg magad."

A keze megragadja a csuklómat, és egy pillanatig azt hiszem, el akarja rántani a kezemet, de aztán ajkai rázáródnak a mutató- és középső ujjamra. A tekintete nem szakad el az enyémtől, miközben szopni és nyalni kezdi őket, és úgy nyög, mintha élvezné. Ez a legerotikusabb dolog, amit valaha láttam. Amikor finoman megharapja a bőrömet, teljesen elveszítem a fejem. Az ujjaim a nyakára csúsznak, mielőtt a szám egy durva csókban az övére tapadna. Az íze függőséget okoz, és nem hiszem, hogy valaha is betelnék vele.

Még soha nem basztam meg nőt az irodámban, mert szeretem különválasztani az üzletet az élvezetektől, de nem hiszem, hogy tovább vissza tudom tartani magam. Olyan kemény vagyok, hogy az rohadtul fáj.

"Megdugnád azután, *miután* ezt tisztáztuk?" kérdezi Valentin, kiszakítva a ködös állapotomból.

Bármennyire is meg akarom dugni Ariát, nem jó ötlet elvenni a szüzességét, miközben az asztalom fölé hajol. Főleg, hogy utána csakis erre fogok gondolni, akárhányszor bent leszek az irodámban.

"Nos?" kérdezem, mert tudni akarom, elkezdhetjük-e a kötődés folyamatát.

Azt várnám, hogy Damian egyetért Valentinnal, de amit ezután mond, az teljesen meglep. "Tökéletes. És hogy Salazar lánya, az csak még jobbá teszi."

Damian egy vérszomjas rohadék, aki semmit sem szeret jobban, mint Hercegeket gyilkolni. Sosem gondoltam volna, hogy benne lenne abban, hogy Aria legyen a mi nőnk. Kész voltam rá, hogy harcolnom kell vele, de ehelyett úgy néz rá, mintha a legjobb dolog lenne, amit valaha látott. És nem is téved.