Juliette szemszöge

Az Aldoviába vezető utunk több mint harminc órán át tartott – beleszámítva a nemzetközi repülőutat, a végtelen átszállásokat és a repülőtéri várakozásokat, amelyek úgy tűnt, a végtelenségig nyúlnak. És ez alatt az egész idő alatt fojtogató csend vett körül minket.

Ez nem az a kényelmes csend volt, amit megtanultunk megosztani egymással az alatt a paradicsomi egy hét alatt. Ez a