Jocasta kérdésére azonban már senki sem válaszolt, mert Tauris időközben beszállt az autóba.

Jocasta csak állt ott, és érezte, ahogy forr a vére. Semmi mást nem kívánt jobban, mint hogy Elara ott, helyben haljon meg.

A szeme a sírástól vörös volt. Amikor megfordult, beleütközött az éppen kifelé induló Yorickba.

Újra elsírta magát, és nem tudta megállni, hogy meg ne kérdezze: – Yorick, te is Elaráh