TESSA

– Anyukád és én most beszélgetni fogunk.

– Hector. – Ő azonnal bólintott, és Ivy-t meg a kutyákat a kislány szobájába vezette. Teljes csendben álltunk, amíg a lépteik zaja el nem halt a folyosón.

– Miért tetted ezt?

A Tessa hangjában megbúvó hitetlenkedés az idegeimre ment. Őszintén tanácstalannak tűnt, mintha annak az esélye, hogy amit mondtam, valósággá válhat, egyszerűen nem létezne.