POV: Hazel

Bámultam a fagyos földön pihenő hatalmas, fehér mancsaimat. Az átalakulás levetkőztette az emberi törékenységemet, és egy olyan testet hagyott hátra, amit alig ismertem fel. A sötét erdő hirtelen közelebbinek, élesebbnek és hatalmasabbnak tűnt. A levelek minden egyes zizzenése, egy távoli gally minden reccsenése tisztán visszhangzott a hegyes füleimben. Mellettem Maximus és Gare nem hab