Maximus Flintridge

Felébredtem, és vigyorogva néztem át Hazelre. Gare még mindig aludt, ahogy szokott, akárcsak Hazel, de amikor az előző éjszakára gondoltam, nehéz volt dühösnek lenni. Nagyon meghajtottuk őt tegnap este, és csak a végén ájult el.

*Túl hangosan gondolkodsz,* – zsörtölődött Gare álmában. *Még nem kelek fel.*

Megráztam a fejem. *Nem adok választást. Indulnunk kell.*

*Gondolj Hazelre