Elena Vázquez

Lágyan megdőlök, ahogy a szellő elsuhan mellettem. Vittorio kihúzza a másik kezét a zsebéből, és megragadja a derekamat. Megtart, és továbbra is az állam alatt tartja az ujját, így kénytelen vagyok egyenesen az arcába nézni.

Az állkapcsa megfeszült, ahogy minden apró részletet magába szívott. – És utálom, valahányszor azt mondod, hogy nem akarsz itt lenni, hogy nem akarsz a része len