***Gideon***

Visszafelé nem beszélünk egymással.

Nem azért, mert nincs mit mondanunk – hanem azért, mert túl sok is lenne, és egyik sem egy olyan autóba való, ahol ő már amúgy is csak hatalmas erőfeszítések árán tartja egyben magát.

Hazel az anyósülésen ül, egyenes háttal, kezét az ölében összefonva, mintha az ütközésre készülne. Az arca most már száraz. Túl száraz. Ez az a fajta nyugalom, ami azu