EZ A FEJEZET EGY KISSÉ ÉRZELMES LEHET

KÉT ÉVVEL EZELŐTT

Érezve, ahogy a hideg szellő végigsimít nedves és duzzadt ajkán, Sara kinyitotta a szemét, de nem látott mást, csak a sűrű fákat, a bokrokat, a mohát és a ködöt; semmi másnak nem volt nyoma, semmi nyoma nem volt a férfinak.

Nem tudta, miért képtelen megmozdulni hosszú óráknak tűnő ideig, de úgy érezte, mintha a lába a földbe gyökerezett volna