Sara úgy érezte, mintha a tenger legmélyebb szakadékában lenne, a sötétség nemcsak abszolút volt, hanem nehéz is, túl nehéz a törékeny testének és lelkének. Nem tudott levegőt venni, mert az tüzet gyújtott volna a mellkasában, de nem is próbált lélegezni; ez a szükséglet lassan elhalványult azzal az idővel együtt, amit abban a veremben töltött. Már nem állt ellen a sötétségnek, sem a nehézségnek,