Elodie szemszöge

Arra ébredtem, hogy valaki olyan halkan mondja a nevemet, hogy az szinte egybeolvadt az álommal, amiből épp ocsúdtam.

A hang lassan húzott vissza, mintha meleg vízből törném át a felszínt. A szemhéjaim nehezek voltak, de amikor rákényszerítettem magam, hogy kinyissam őket, az első dolog, amit megláttam, Kiernan volt, amint fölém hajol, a szemöldökei között pedig ott ült az aggoda