Bria nyelt egyet a torkában gombócot formáló érzésen, miközben álmának foszlányai átsiklottak az elméjén, és a félelmet is magukkal sodorták. Ez volt a kötelessége... visszhangzott az álom.

A férfi belépett, a sátorlap becsukódott mögötte. Valójában nem tudta kizárni a külvilágot, de ahogy Rusk rákoncentrált, Bria úgy érezte, minden más a háttérbe szorul. Elmondta neki, hogy mi ő, de más volt hall