Viviana szemszöge

Leonora lassan ébredt fel, akár valaki, aki mély vízből bukkan a felszínre.

Egy rémisztő másodpercig már majdnem azt hittem, hogy nem is fog.

Dermedten álltam az ágy mellett, a kezeimet olyan erősen szorítottam össze, hogy az ujjaim megfájdultak; attól féltem, hogy ha megmozdulok, vagy túl hangosan veszem a levegőt, azzal valahogy felborítom azt a törékeny egyensúlyt, ami itt tar