Viviana szemszöge

Néhány másodpercig azután, hogy Silvia a padlóra zuhant, képtelen voltam megmozdulni.

A világ torznak tűnt. Távolinak.

Aztán Vincenzo hangja hasított a csendbe.

– Silvia!

A hangjában lévő pánik visszarántott a valóságba.

Lerohantam a lépcsőn, majdnem én magam is megcsúsztam. A szívem olyan hevesen kalapált, hogy alig kaptam levegőt.

Silvia az alján hevert összekuporodva, és fájd