Viviana szemszöge

A furcsa a gyászban az volt, hogy nem volt mindig hangos. Az emberek a gyászt mindig sírásnak, ordításnak és összeomlásnak képzelik el.

És igen, néha pontosan ez. Néha olyan érzés, mint egy fizikai seb a mellkasodban, ami képtelen elállni a vérzéstől.

De néha csendes.

Néha némán ül melletted, egy súlyos jelenlét, ami mindenhová követ, és folyamatosan emlékeztet arra, hogy valaki