Harlow

Annyira fájnak a lábaim, mintha valahol ott hagytam volna őket a hóban. Már nem zsibbadtak. Égnek, lüktetnek és szúrnak, valahányszor besüppednek a fagyott jégkérgen. Ettől legszívesebben sírnék, de nem teszem.

Nem tudok.

Már túl sokat sírtam. Sírtam, amikor rájöttem, hogy már nincs mögöttem. Sírtam, amikor rájöttem, hogy ezúttal talán tényleg megmenekülök. Sírtam, amikor azt hittem, hogy ú