Corbin

A szoba csendes marad, miután Savannah befejezi a beszédet, de ez nem az a fajta csend, ami üresnek hat, sokkal inkább terhes, mintha minden, amit az imént mondott, még mindig a levegőben mozogna, még mindig ott ülepedne a sarkokban, a falakon és a lélegzetvételek közötti terekben. A keze az enyémben marad, kicsi, meleg és valóságos, és egyetlen pillanatra sem engedem meg magamnak, hogy laz