Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
**KAELIA**
Abban a pillanatban, ahogy a szavak elhagyják a számat, megbánom őket. Nem azért, mert nem igazak, és nem is azért, mert talán arra sarkallhatják, hogy meggyilkolja Marcelót, hanem mert a legutolsó dolog, amit akarok, hogy visszatérjen oda, ahol voltunk. Vissza a pusztulás útjára, amin az incidens *után* járt. Amikor levegőnek nézett... amikor képtelen volt rám nézni. Kínzás volt.
Össze