**KAELIA**

Hagyom, hogy Bas szavai leülepedjenek bennem, miközben továbbra is a bőrömet simogatja a köntösöm alatt. A szeme az ajkamhoz van láncolva, a pupillái tágak és feketék, elnyelnek mindent, csak egy halvány zöldes foszlányt hagynak.

– Ez mit jelent, Bas? Mert ez nekem nagyon is úgy hangzott, mint egy rakás öngyilkos faszság – suttogom, óvatosan méregetve őt.

Azt mondja: – Nem öngyilkos, de