*Rurik*

*„Azonnal visszanyerted a lélegzeted. Ez határozott előrelépés”* – mondtam.

*„Minden alkalommal könnyebb. A végén már kezdett gondot okozni a levegővétel, de most nem estem pánikba miatta.”*

Szorosabban fontam köré a karom. A karját az enyémen nyugtatta, és a vállamnak támasztotta a fejét. Boldognak tűnt. Könnyedebbnek. Mintha minden, ami mostanában történt, kezdett volna elszállni, és a