Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
*Rurik*
Másnap reggel – ami ritkaságnak számított – Evie ébredt fel hamarabb. Éreztem, ahogy az ujjai könnyedén köröket rajzolnak a hátamon, miközben próbált lassan felébreszteni. Még közelebb húztam magamhoz, és az arcomat a nyakába fúrtam. Halkan nevetett, ahogy átvetette a lábát a csípőmön, és teljesen hozzám simult a testével.
– Maradjunk így egész nap – mondtam.
– Különösen fáradt vagy? Les