Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

*Rurik*

Másnap reggel – ami ritkaságnak számított – Evie ébredt fel hamarabb. Éreztem, ahogy az ujjai könnyedén köröket rajzolnak a hátamon, miközben próbált lassan felébreszteni. Még közelebb húztam magamhoz, és az arcomat a nyakába fúrtam. Halkan nevetett, ahogy átvetette a lábát a csípőmön, és teljesen hozzám simult a testével.

– Maradjunk így egész nap – mondtam.

– Különösen fáradt vagy? Les