48. FEJEZET

Egy darabig csak nézett, majd felsóhajtott, és elfordította a tekintetét. Könyörgő szemekkel néztem rá, kétségbeesetten remélve, hogy legalább hazudni fog. Hogy mond bármit, és én elhiszem. Kérdések nélkül.

– Az első alkalomtól kezdve, hogy táplálkoztam belőled. Így tudtam meg, mikor fogsz legközelebb tüzelni, és mikor voltál maga alatt, vagy mikor éreztél más érzelmeket... – Kinyitott