Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Hé – szólt Alaric, az arca közvetlenül az enyém előtt volt.
Gyorsan pislogtam, próbálva visszahozni az elmémet abból a birodalomból, ahová tévedt. – Jól vagy? – kérdezte őszinte aggodalommal a hangjában.
Megköszörültem a torkomat, próbálva a lehető legnagyobb távolságot teremteni magunk között.
– Persze, miért ne lennék? – gúnyolódtam, és amennyire csak tudtam, kerültem a tekintetét.
Sóhajtott,