Próbáltam a lehető leginkább úgy tenni, mintha nem viselne meg, hogy Alaric a másik szobában alszik, de megviselt.

Bármennyire is akartam figyelmen kívül hagyni, hozzászoktam ahhoz a forrósághoz, ami minden éjjel áradt belőle, és ahhoz, hogy belekuckózhatok ebbe a melegségbe, vagy legalábbis annyi melegségbe, amennyibe csak tudtam.

„Itt vagyok.”

„Hallgatsz engem, ugye?”

„Jövök érted.” A szavak nem