**Ronan**

Számomra minden lassított felvételben történik. Először a lágy zene, amit az esti szél sodor magával. Aztán a székek nyikorgása, ahogy mindenki egyszerre fordul meg, hogy rászegezze a tekintetét. Sloane-ra. Ott áll az ösvény végén, a napfény aranyként árad át a haján. Egyetlen szívdobbanásnyi időre elfelejtek lélegezni. A világ többi része elhalványul – a nevetés, a zene, még az a rohadt